shostakovich
[00:01.11] Shostakovich
[00:00.00] (0:00) Symphony No. 4 in C minor, Op. 43: Moderato con moto
[00:00.00] (8:45) Symphony No. 5 in D minor, Op. 47: Moderato
[00:00.00] (24:16) Symphony No. 5 in D minor, Op. 47: Allegro non troppo
[00:00.00] (35:47) Symphony No. 7 in C major (Leningrad), Op. 60: Memories, Moderato (poco allegretto)
[00:00.00] (46:16) Symphony No. 8 in C minor, Op. 65 (Stalingrad): Allegro non troppo
[00:00.00] (53:00) Symphony No. 10 in E minor, Op. 93: Andante
[00:00.00] (1:05:17) Symphony No. 11 in G minor, Op. 103 (The Year 1905): Palace Square: adagio
[00:00.00] (1:20:44) Symphony No. 15 in A major, Op. 141: Adagio - allegretto - adagio - allegretto
[00:00.00] (1:34:41) Piano Trio No. 2 in E minor, Op. 67: Andante - Moderato
[00:00.00] (1:41:55) Piano Trio No. 2 in E minor, Op. 67: Allegretto
[00:00.00] (1:52:19) Piano Concerto No. 1, for piano, trumpet & strings, in C minor, Op. 35: Lento
[00:00.00] (1:59:35) Piano Concerto No. 2 in F major, Op. 102: Allegro
[00:00.00] (2:06:56) Violin Concerto No. 1 in A minor, Op. 77 Passacaglia, andante, cadenza
[00:00.00] (2:25:16) Cello Concerto No. 1 in E flat major, Op. 107: Allegretto
[00:00.00] (2:31:32) Chamber Symphony in F major, Op. 73a
[00:00.00] (2:39:51) Suite for Jazz Orchestra No. 2: Dance No. 1
[00:00.00] (2:42:52) Suite for Jazz Orchestra No. 2: March
[00:00.00] (2:46:02) Quintet for piano & strings in G minor, Op. 57: Scherzo: Allegretto
[00:00.00] (2:49:28) Sonata for piano No. 2 in B minor, Op. 61: Allegretto
[00:00.00] (2:57:00) String Quartet No. 8 in C minor, Op. 110: Largo
[00:00.00] (3:01:34) String Quartet No. 11 in F minor, Op. 122: Introduction (andantino)
[00:00.00] (3:03:49) String Quartet No. 11 in F minor, Op. 122: Recitativo (adagio)
[00:00.00] (3:05:09) String Quartet No. 15 in E flat minor, Op. 144: Elegy (adagio)
[00:00.00] (3:17:31) Hamlet, suite from the film score, Op.116a (assembled by Atovmyan): Prelude
[00:00.00] (3:19:53) Overture on Russian and Khirghiz Folksongs, for orchestra, Op. 115
[00:00.00] Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (Дмитрий Дмитриевич Шостакович) Loudspeaker.svg kiejtése✩ (Szentpétervár, 1906. szeptember 25. (szeptember 12.) – Moszkva, 1975. augusztus 9.) orosz zeneszerző és zongoraművész. Egyike a 20. század legjelentősebb komponistáinak.
[00:00.00] 1936-ban Sosztakovics kegyvesztetté vált. Az év elején támadássorozatot indítottak ellene a Pravdában. Az egyik leghíresebb ellene irányuló cikk címe ,,Zene helyett káosz" volt. A Sztálin szította hadjárat során a Lady Macbethet formalistának bélyegezték. Sosztakovics egyre kevesebb megrendelést kapott, jövedelme az egyharmadára csökkent. A IV. szimfóniát ugyan elkezdték betanulni, de előadása az adott politikai légkörben nem volt lehetséges. Egészen 1961-ig nem mutatták be, ennek ellenére Sosztakovics nem tagadta meg az alkotást, továbbra is negyedik szimfóniájaként tartotta számon.
[00:00.00] Mindeközben 1936-ban a sztálinista terror a csúcspontjára hágott, a zeneszerző számos barátját és rokonát megölték vagy börtönbe zárták (például Vszevolod Mejerhold). Egyetlen vigasza az lehetett, hogy 1936-ban megszületett lánya, Galina, két évvel később pedig fia, Maxim. Az 1937-es V. szimfónia afféle kompromisszum: nem foglal állást sem nyíltan, sem burkoltan a rendszer ellen vagy mellett, zeneileg konzervatív, de nem banális. A mű sikert aratott, és máig Sosztakovics legnépszerűbb alkotásai közé tartozik.
[00:00.00] A mű emléket állít a sztálinizmus áldozatául esett Tuhacsevszkij marsallnak, aki nagy tisztelője, pártfogója és jó barátja volt. Az V. szimfónia lassú tételében, melyet az egész szimfónia tetőpontjának tartanak, a sirató rész a marsall halálának állít emléket. Az ősbemutatón nagy sikert aratott ez a zenemű és sokan sírva fakadtak e rész hallgatásakor.
[00:00.00] Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, és megkezdődött a leningrádi ostrom, Sosztakovics először Leningrádban (ma: Szentpétervár) maradt, és VII. szimfóniáján dolgozott. Később, 1941 októberében a zeneszerzőt családjával együtt Kujbisevbe (ma: Szamara) menekítették. Itt fejezte be a mű komponálását, mely később az orosz ellenállás szimbóluma lett a Szovjetunióban és Nyugaton egyaránt.
[00:00.00] A család 1943-ban Moszkvába költözött. Az ebben az évben keletkezett VIII. szimfónia hosszú és komor mű. A hatalomnak túl komor volt, és hamarosan betiltották, a tilalom egészen 1960-ig volt érvényes.
