Mozart
[00:00.00] I. Introitus: Requiem aeternam (choir with soprano solo) (0:00)
[05:28.00] II. Kyrie (choir) (5:28)
[07:54.00] III. Sequentia:
[07:55.00] - Dies irae (choir) (7:55)
[10:02.00] - Tuba mirum (solo quartet) (10:02)
[13:47.00] - Rex tremendae majestatis (choir) (13:47)
[16:22.00] - Recordare, Jesu pie (solo quartet) (16:22)
[22:13.00] - Confutatis maledictis (choir) (22:13)
[24:32.00] - Lacrimosa dies illa (choir) (24:32) *
[27:47.00] IV. Offertorium:
[27:48.00] - Domine Jesu Christe (choir with solo quartet) (27:48)
[31:23.00] - Versus: Hostias et preces (choir) (31:23)
[35:45.00] V. Sanctus & Benedictus:
[35:46.00] - Sanctus (choir) (35:46)
[37:46.00] - Benedictus (solo quartet and choir) (37:46)
[42:50.00] VI. Agnus Dei (choir) (42:50)
[46:02.00] VII. Communio:
[46:03.00] - Lux aeterna (soprano solo and choir) (46:03)
[46:15.00] Mozart rendkívül termékeny zeneszerző volt. Rövid élete alatt több mint hatszáz zeneművet vetett papírra, korának szinte minden zenei műfajában jelentőset alkotott. Írt miséket, operákat, oratóriumokat, kantátákat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat a legkülönfélébb hangszerekre, kamarazenei műveket, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét.[79]
[47:00.00] Zenei stílusa ötvözte a 18. század második felének ízlésvilágát, miközben fokozatosan jellegzetesen egyéni arculatot öltött.[80] Az olasz dallamosságot szerencsésen elegyítette a francia és a német hangszerelés és formakincs eleganciájával.[81] Példaképének eleinte Johann Christian Bachot tartotta,[79] majd megismerte a Haydn-testvérek művészetét is, akik szintén szintén nagy hatást gyakoroltak rá (az ő hatásuk elsősorban Mozart kamara- és szimfonikus zenéjében érezhető). Van Swieten bárónak köszönhetően fedezte fel Carl Philipp Emanuel és Johann Sebastian Bach, valamint Georg Friedrich Händel zenéjét.
[48:00.00] Érett műveiben Mozart kifejlesztette az éneklő allegrót. A korábbi zeneszerzők nem tartották fontosnak, hogy mélyebb érzelmekkel töltsék meg műveik gyors tételeit is, ezt a lassú tételek sajátosságának gondolták. Mozart ezzel szemben az érzelmek szélesebb skáláját vonultatta fel gyors tételeiben is, az allegro tételeket olyan hangulati-érzelmi elemekkel töltötte meg, amik azelőtt csak a lassú tételek sajátjai voltak. Hangszerelésében a fúvósok (különösen a rézfúvósok) addig nem ismert hangszíneit fedezte fel, elsők között alkalmazott például szordinált (hangfogóval tompított) trombitát, illetve klarinétot nagy zenekari művekben.[79] Versenyműveiben a technikai bravúrokat mindig mértékkel alkalmazta, ezáltal is elkerülte a virtuozitás öncélú csillogtatását, helyet adva az egyszerű, érzelmesebb játékstílusnak. Korai szimfóniáiban teljesen Johann Christian Bach komponálásmódját követte, a darabok nagy része még a barokk sinfonia műfajához nyúlik vissza (ez egy háromrészes operanyitány típus volt, ami később önállósodott),[84] érett szimfóniáiban aztán már a Haydn által kialakított műformát követte, a nyolcvanas évek második felében írt szimfóniái pedig már Haydnra gyakoroltak hatást. Ettől kezdve lehet beszélni Mozart önálló szimfonikus stílusának kialakulásáról.[85] Mozart végig megtartotta a Haydntól átvett lassú bevezetőt és a vidám-játékos finálét, de ekkor már eredeti tartalommal töltötte meg őket.Zongoraversenyeiben kialakította a zenekar és a zongora egyenrangú párbeszédét, vonósnégyeseiben sajátos megoldásnak tekinthető, hogy olykor a menüett tételeket is a szonátaforma követelményei szerint szerkesztette meg.[87] Egyházzenei művei közül legjelentősebbek a miséi, de az érseki udvarban eltöltött évek alatt számos más egyházzeni mű is kikerült a keze alól.[88]
